A hörcsögök párzása, vemhesség és utódok

A hörcsögök pároztatása korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Pároztatni kizárólag megfelelő tudással és jól megfontolt tenyésztési szándékkal érdemes, szaporítani hatalmas felelőtlenség, az állatok életébe kerülhet!

Mi a különbség tenyésztés és szaporítás között? - merül fel sokakban a kérdés. 
Tenyésztésnek azt nevezzük, ha a pároztató személy alapos megfontolás után, a megfelelő ismereteket megszerezve, a leendő és a már meglévő állatoknak optimális környezetet biztosítva és sorsukról előre gondoskodva cselekszik. Figyelembe veszi a fontos tényezőket és betartja a tenyésztés szabályait. Lelkiismeretesen, szívből teszi, amit tesz, a hörcsögök iránti szeretet vezérli. Az állatait csak leellenőrzött helyre adja tovább, ahol ideális, szerető otthon várja őket. Ezzel szemben a szaporítók célja többnyire a pénzkeresés vagy csupán az állatkölykökben való gyönyörködés. Rendszerint meggondolatlanul pároztatnak, hirtelen felindulásból, nem törődve a hörcsögök későbbi sorsával. A tudásuk hiányos, nem ügyelnek a betartandó tenyésztési szabályokra, ami gyakran súlyos problémákhoz vezet, beteg utódokat eredményez.
Röviden tehát a tenyésztés egy felelősségteljes cselekvés, míg a szaporítás óriási felelőtlenség.

Ne szaporítsunk!

  • az állat erős és egészséges legyen
  • ismerjük felmenőiket legalább két generációig
  • ellenőrizzük, hogy nem állnak-e közeli rokonságban
  • családjukban korábban nem lépett fel örökletes betegség
  • az egyedek rejtett betegségeit kiszűrjük
  • a fajtának megfelelően előnyös külső tulajdonságokkal bírjanak
  • idegi állapotuk stabil legyen, nem mutatkozik extrém agresszió
  • a korábbi almok kihordása és felnevelése sikeresen zajlott
  • figyeljünk, ne legyen közöttük genetikai összeférhetetlenség
  • az utódnemzésre megfelelő korban legyenek

A 4 hónapnál fiatalabb, illetve 1 évnél idősebb nőstények esetében a komplikációk
esélye erőteljesen megnő, ezért csak az adott időintervallumon belül tenyésszünk velük!

A szüléskor fellépő komplikációk elkerülése és egészséges utódok születése érdekében rendkívül fontos, hogy megválogassuk a tenyészteni kívánt egyedeket. Mindkét leendő szülő esetében elengedhetetlen, hogy:

A nemek megkülönböztetése nem mindig egyszerű feladat, különösképp a laikusok számára. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, kérdezzünk meg egy hozzáértő személyt, állatorvost, tenyésztőt vagy tapasztalt hörcsögtartót. Bár néha előfordul, hogy a nemi jellegek nem mutatkoznak meg egyértelműen, ezért a szakemberek számára is komoly fejtörést okoz eldönteni, hím vagy nőstény egyedről van-e szó, ám az esetek többségében némi hozzáértéssel pillanatok alatt megállapítható.

Nőstény:

  • az ivar- és végbélnyílás egymáshoz meglehetősen közel helyezkedik el
  • a farrész kerekded
  • a hason emlők figyelhetők meg - színtől és szőrtípustól függően nem mindig vehetők ki jól
  • az illatmirigyek általában nem vagy alig láthatók
  • hosszúszőrű aranyhörcsögök esetében a szőrzet rendszerint csak a fültő és fenék tájékán hosszú, a test többi táján csupán sűrű, de nem kimondottan hosszú

Hím:

  • az ivar- és végbélnyílás egymástól viszonylag távol helyezkedik el
  • a farrész csúcsos
  • a herék jelemzően erőteljesen kiemelkednek, jól láthatók
  • az illatmirigyek általában feltűnőek
  • hosszúszőrű aranyhörcsög esetében a szőrzet rendszerint a teljes testfelületen egyenletesen hosszú
gallery/317455465373854e94e848c783078e7f_320x340
gallery/a9b05f3159f73557414263fd38de6712_345x573 (1)

A pároztatás első lépéseként a kiválasztott két egyedet - melyek megfelelnek a tenyésztési kritériumoknak - helyezzük egy mindkettőjük számára semleges területre. Így, hogy a helyszín nem tartozik egyikőjük birodalmához sem, nagyobb eséllyel lesz békés a találkozás. Amennyiben nincs lehetőségünk ismeretlen teret biztosítani a párzás időszakára, akkor a hímet tegyük a nőstényhez, ne pedig fordítva - a nőstények ugyanis agresszívebben védik területüket a hímeknél. 

A nőstény állatok rendszerint minden 4. napon ivarzanak, ekkor képesek a megtermékenyülésre, csak ilyenkor hajlandóak elfogadni a hímek közeledését: lemerevednek, farukat és farkukat a magasba emelik, így jelzik, hogy párzásra készek. Az ivarzást felismerhetjük az ekkor árasztott jellegzetes, kissé kellemetlen, édeskés szagukról, valamint ha ujjunkkal végigsimítjuk a gerincoszlopot egészen a farig, akkor felveszik a párzási pozíciót. Ha a találkozást követően a nőstény rövid időn belül nem veszi fel a kívánt pózt, agresszíven reagál, válasszuk szét őket! Előfordul, hogy a nőstény akkor sem hajlandó a párzásra, ha ivarzik - érdemes egy nap több alkalommal is próbálkozni. Amennyiben a nőstény elfogadja a hímet, az egymást követően töbször meghágja, míg teljesen ki nem merül, vagy ameddig a nőstény úgy nem dönt, hogy elég volt, és elutasítja. 
A pároztatást célszerű késő estére időzíteni, körülbelül 22 óra után, ekkor aktívabbak és ezáltal a párázsra való kedvük is nagyobb.
Ha a párzásnak vége, az állatokat tegyük vissza saját helyükre, ne maradjanak együtt! Azon fajok elválasztása is szükséges, melyek természetes körülmények között együtt nevelik fel utódjaikat, hiszen könnyen lehet, hogy már néhány órával a szülés után a hím ismét befedezi az anyát. A nőstény számára az állandó vemhesség és utódnevelés roppant megterhelő, borzasztóan legyengíti és csökkenti a várható élettartamát. Továbbá a vemhesség időszaka alatt is felléphetnek konfliktusok a két állat között, ekkor a vadonban a nőstény rendszerint elűzi a hímet, ám fogságban ez nem vihető véghez. A stressz erős negatív befolyással bír az anyára és születendő kicsinyeire. 

Két pároztatás között minimum 3 hónapnak kell eltelnie, hogy az anya kipihenhesse a szülést, az utódok kihordását és felnevelését. Legkésőbb 4 alom után a nőstényt javasolt kivonni a tenyésztésből, ekkorra ugyanis a komlikációk esélye erősen megnő, valamint a sok vemhesség jelentősen csökkenti az állat élettartamát.

Sikeres megtermékenyítés után az utódok érkezése néhány héten belül várható - a pontos idő fajtól
és egyedtől is függ, valamint attól, hogy hány hörcsögbaba van a pocakban. Magas alomszám esetén gyakran kevesebb, alacsony alomszám esetén több a vemhességi idő. 

Írja ide a szöveget

Vemhességi idő

Átlagos vemhességi idő

Alomszám

Szíriai aranyhörcsög

15-17 nap

16 nap

általában 5-10 utód

Dzsungáriai törpehörcsög

17-23 nap

18 nap

általában 3-7 utód

Campbell törpehörcsög

17-20 nap

18 nap

általában 4-6 utód

Roborovszki törpehörcsög

19-23 nap

20 nap

általában 3-5 utód

Kínai csíkos törpehörcsög

20-22 nap

20 nap

általában 4-7 utód

Hogy a pároztatás eredményes volt-e, azaz hogy hörcsögünk vemhes-e, nem mindig könnyű felismerni. Sok esetben a külső és belső változások rendkívül szembetűnőek, ám máskor alig vehetőek észre. Mindenesetre a vemhes állat jellemzően több élelmet vesz magához, fészeképítésbe kezd, viselkedése agresszívabbá válik, a has mérete megnövekszik, az emlők megduzzadnak.
A vemhesség megkönnyítésének és a stresszből fakadó a komplikációk esélyének csökkentése érdekében törekedjünk kedvencünk nyugalmára. Ne változtassunk lakhelye elrendezésén, ne takarítsuk ki, ne nyúljunk be hozzá. Biztosítsunk számára elegendő fészekanyagot, ez lehet például széna, kókuszrost, összetépkedett papírkéztörlő vagy épp kapokfa termésbél. A vemhes hörcsög ásványi anyag- és fehérjeszükséglete megnövekszik, ezért a minőségi magkeverék mellett naponta kínáljunk neki friss, változatos zöldeleséget, illetve mindennapi ételadagját egészítsük ki némi fehérjével is. A szükséges tápanyagok hiánya visszafordíthatatlan károkat okozhat a születendő hörcsögök szervezetében, korlátozza az agy fejlődését, nekrózist okozhat, ami végül halálhoz vezet. További károsodás léphet fel az izomszerkezetben és a májban, akár később, felnőtt korban is. Ha a vemhes állat nem kap kellő mennyiségű fehérjét, előfordulhat, hogy azt szülés után saját kicsinyeiből pótolja, felfalja őket.
Távolítsuk el a vemhes hörcsögre veszélyes felszereléseket, például melyekbe a megnövekedett haskörfogat miatt beszorulhat vagy amelyek magasabbak és leeshet róluk, ugyanígy az emeleteket. A vemhesség utolsó szakaszában és az utódok felnevelésének idejére vegyük ki a futókereket, illetve futókorongot is, mert elapaszthatja a tejet. 

A szülés általában az éjszaka folyamán vagy hajnalban történik. A hörcsög az utódok világrahozatala után felszakítja a magzatburkot és elharapja a köldökzsinórt. Ekkor az egészséges babák egy rövidke időre hallatják hangjukat, halkan felsírnak. Amennyiben nem, halvaszületésről van szó, ezért az anya megeszi őket. Az állatok világában a halott vagy gyenge utódok felfalása teljesen normális jelenség, a fészek tisztaságát és védelmét szolgálja. 

Szülés után az anya alaposan lenyalogatja a csöppségeket, ezzel megtisztítja őket, felélénkíti a vérkeringésüket és felveszi a szagukat, kialakul közöttük a kötelék. A méhlepényt az anyaállat megeszi, ezzel egyúttal beindítja a tejelválasztást.

gallery/863b1c89a93f32e210588f59f9819e3e_230x150

Az újszülött hörcsögök kopaszok, vakok, magatehetetlenek, fajtól és egyedtől függően a súlyuk körülbelül 1-3 gramm. Az első héten kizárólag az anyjuktól függenek, egyetlen és legfőbb táplálékuk az anyatej, illetve az anya lágy bélsárja, melyből fontos vitaminokhoz jutnak. Emésztőrendszerüket minden etetés után az anyaállat indítja be a has erőteljes nyalogatásával, az ő feladata továbbá a hörcsögbabák melegen tartása és gondos tisztogatása is. Az utódok gyakran hallatják hangjukat, hívják anyjukat, ha az éppen távol van, illetve így jelzik, ha valamire szükségük van, éhesek vagy fáznak. Ha tehát a fészekből halk csipogást hallunk, az teljesen normális.

Fontos, hogy az anyaállat számára nyugalmat biztosítsunk, stressz hatására ugyanis gyakran felfalja vagy kidobja és magára hagyja kölykeit - ugyanígy cselekszik, ha túl fiatal vagy túl gyenge az anyasághoz, ha túl soknak érzi az utódok számát vagy ha azok betegek, gyengék, illetve ha valamely tápanyagból hiány lép fel a szerevezetében. Stresszt válthat ki, ha túl sokat zaklatjuk és figyeljük, ha fenyegetve érzi magát más állattól vagy személytől, ha benyúlunk hozzá, ha kitakarítjuk lakhelyét vagy más módon idegen szagot érez a fészek közelében. A fészekhez és a hörcsögbabákhoz legkorábban akkor érhetünk hozzá, ha azok már önállóan elhagyják a fészket!

A hörcsögök rendkívüli gyorsasággal fejlődnek, már a második napon megkezdődik a pigmentáció, a negyedik és ötödik napon a szőrzet is láthatóvá válik, a bajusz felismerhető, a fülkagylók elhatárolódnak a fejtől. A babák súlya csaknem duplájára nő. Észlelhetők az első mosakodó mozdulatok és bukfencek. A nyolcadik naptól az utódok több-kevesebb sikerrel már elfogyasztják az anya által a fészekbe hordott szilárd táplálékot is. Az ujjak csaknem teljesen elhatárolódnak egymástól, a hallójárat kifejlődik. A tizedik napon hiánytalan a szőrzet, a színek kiválóan felismerhetők, a bajusz teljes. A kicsik képesek az önálló ürítésre és mosakodásra, nagyobb mennyiségben vesznek magukhoz szilárd táplálékot, a fészket sűrűn elhagyják. Egyes egyedek, főként a törpe fajok, már ekkor kinyitják szemüket. A második héten már minden utód szeme nyitva van, az önállósodás erősödik, megtöltik és kiürítik pofazacskóikat. Bár járásuk még bizonytalan, céltudatosan barangolnak végig a teljes lakhelyen, képesek a tájékozódásra. Gyakran játékos verekedésbe kezdenek, melyet hangos visítás kísér. Méretük jelentősen nő, szőrzetük sűrűbbé válik. A harmadik héttől már nem igénylik az anyatejet, önállóan esznek, gyűjtögetnek, tisztálkodnak, mozgásukat sikerül összhangba hozni, azonban még szükségük van anyjuk és testvéreik közelségére, ebben a korban rengeteget tanulnak, többek között, hogy mely táplálék fontos számukra és mit kell elkerülniük, valamint ekkor történik a szocializálódás is. Az utódokat legkorábban a 25. napon választhatjuk el családjuktól. A túl korai leválasztás komoly pszichés zavarokat okozhat, sőt akár fizikális problémák is megjelenhetnek. 

Hogy az ifjú hörcsögök pontosan mikor válnak ivaréretté, nehéz megmondani, mert az egyes fajokon belül is egyedenként hatalmas eltérések mutatkoznak. A valamivel fejlettebb állatok előbb, a fejletlenebbek később kezdenek ivarosodni. Átlagosan ez a 4. héten következik be.

Faj

Ivarérés

Szíriai aranyhörcsög

28-45 nap

Dzsungáriai törpehörcsög

26-43 nap

Campbell törpehörcsög

25-43 nap

Roborovszki törpehörcsög

28-45 nap

Kínai csíkos törpehörcsög

28-34 nap

gallery/cbb9d509a04c8d31ae48a6b8c033ac83_320x280

A felesleges szaporulat és a korai vemhesség - mely gyakran az anya és/vagy kicsinyei halálával
végződik - elkerülése érdekében a hörcsögöket legkésőbb 4 hetes korukig nemek szerint válasszuk
szét
! Ezután az azonos nemű testvérek legfeljebb még 2 hétig maradhatnak együtt, amennyiben nem
tapasztalunk köztük feszültséget, habár javasolt már 4 hetes korban egyesével elhelyezni őket. Kivételt csupán a campbell- és adott esetben a roborovszki törpehörcsögök képeznek, ők ugyanis azonos nemű testvéreikkel, ha láthatóan jól megvannak, együtt maradhatnak.

 

Az hörcsögök fejlődését szemléltetik az alábbi fotósorozatok:

Szíriai aranyhörcsög:

Campbell törpehörcsög:

Mielőtt az utódokat továbbadnánk, győződjünk meg róla, hogy megfelelő helyre kerülnek-e. A leendő gazdát minden esetben informáljuk a hörcsögök helyes tartásmódjáról!

Előfordul olykor, hogy az anyaállat nem táplálja utódjait, a fészekből kidobja és magára hagyja őket. Ennek okai a következők lehetnek:

  • túl fiatal, még nem érett az anyaságra
  • túl idős, már nincs ereje hozzá
  • beteg vagy legyengült állapotban van
  • a tejelválasztás nem indult be
  • az utódokon vagy a fészek környékén idegen szagot érez
  • a vemhesség ideje alatt vagy azután erős stresszhatás érte
  • környezete frusztráló, nem alkalmas az utósnevelésre

Az elhanyagolt újszülöttek minden igyekezet ellenére csak ritkán maradnak életben, ugyanis az anyatejben lévő nélkülöhetetlen tápanyagokat teljes mértékben mesterségesen pótolni nem lehetséges, azonban mindenképpen érdemes megpróbálni, hiszen egyáltalán nem kizárt, hogy sikerül felnevelnünk a csöppségeket. 

A hörcsögbabáknak - ha ezt az anya nem tette meg - készítsünk fészket, használhatunk az alom mellett szénát, széttépkedett papírtörlőt vagy természetes pamutanyagot is. Ügyeljünk rá, hogy a fészek állandó hőmérséklete 30-35 °C közé essen. A melegítéshez elhelyezhetünk forró vízzel megtöltött palackokat a lakhely alatt, használhatunk hüllő inkubátort vagy infralámpát - ez utóbbi esetében a lámpa minimum 1,5 méter távolságra legyen a fészektől és egyhuzamban 10-15 percnél tovább ne világítson.
A hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos tényező, hogy a bőr és a nyálkahártyák ki ne száradjanak. Száraz levegő esetén érdemes időnként egy permetező flakonnal a lakhelyre spriccelni - természetesen ne a fészek területére. 
Figyeljünk, hogy a porontyok mindig a fészekben maradjanak. Célszerű a fészket egy levehető tetejű házikóban elhelyezni, onnan a kicsik kevesebb eséllyel kászálódnak ki.

A sikeres mesterséges felnevelés legfontosabb eleme a megfelelő táplálás - ez rendkívül megerőltető feladat, hiszen az első héten óránként, a második héten pedig kétóránként szükséges etetnünk a hörcsögbabákat. Célszerű csapatot alkotnunk és felváltva táplálnunk őket. Használhatunk kutyáknak vagy macskáknak készült tejpótló tápszert vagy akár csecsemőtápszert (Mildibé, PreAptam) is, azonban mivel a hörcsögtej proteintartalma rendkívül magas (9,4%), zsírtartalma viszont kevés (4,9%), a legjobb választás, ha magunk készítjük el a tejpótlékot:

  • Sovány túró: 40 %
  • Sovány tej: 42 %
  • Víz: 11%
  • Tojássárgája: 4%
  • Tejszín (30%-os): 1%
  • Ásványi anyag (Vitakalk, Korvimin ZVT): 2%

Ugyancsak meglehetősen jónak bizonyuló, ám leegyszerűsített recept:

  • Macska tejpor: 5 gramm
  • Víz: 20 ml
  • Ásványi anyag (Vitakalk, Korvimin ZVT): egy késhegynyi

A kész póttejet melegítsük 37-39 °C-ra. Figyeljünk az adagokra, egyszerre egy állatnak csak 1-2 csepp tápszer szükséges! Az etetésben segítségünkre lehet egy pipetta vagy fecskendő.
A babákat lehetőleg egy kendővel, törülközővel vagy zsebkendővel vegyük csak ki, mert könnyen kihűlhetnek!
Normál esetben az utódok emésztőrendszerét az anya szoptatás után erőteljes nyalogatással indítja be, a hörcsögbabák ennek köszönhetően képesek üríteni. Ha ez nem történik meg, az utódok bélelzáródásban elpusztulnak. Anyaállat híján a mi feladatunk az emésztőrendszer felélénkítése: kisujjunkkal óvatosan, körkörös mozdulatokkal masszírozzuk a kicsik pocakját minden etetés után, míg el nem érik a két hetes kort. Ennél korábban csak akkor hagyhatjuk el a masszást, ha biztosak vagyunk benne, hogy az utódok már önállóan esznek és ürítenek.

Körülbelül 10 napos kortól már kínálhatunk a tápszer mellett aprómagvakat és tiszta zabpelyhet, valamint reszelt sárgarépát, de a többi magfélét, zöldeleséget és vizet még mellőzzük!
A kéthetes kor elérésével elkezdhetjük bevezetni a normál, felnőtt étrendet: minőségi magkeverék, zöldeleség és fehéjék - minden számukra új táplálékhoz fokozatosan szoktassuk hozzá őket. Adjunk nekik naponta friss ivóvizet is! 
Nagyjából 15-20 napos koruk között apránként szoktassuk le őket a tejpótlóról! Ennyi idősen már minden állatnak önállóan kell ennie, képesek maguktól üríteni, szemük kinyílt és bár bizonytalanul, de tudnak járni. Túl vannak a nehezén. 

A mesterséges felnevelés során az utódok lassabban fejlődnek, az ivarérés és a szocializálódás időszaka is tolódik, emiatt javasolt őket minimum 4 hetes korukig együtt tartani, azonban legkésőbb 6 hetesen különítsük el mindegyiküket

gallery/screenshot_1trz5zz56g765767hrtjh