A hörcsögök világában az egyik legnehezebb, örökösen vitatott kérdés, hogy lehet-e őket párban vagy csoportban tartani. Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk, először is meg kell vizsgálnunk természetes életkörülményeiket

A legtöbb törpehörcsög a vadonban szoros kapcsolatban él családjával. Gyakran a szülők 1-3 alommal együtt maradnak a kotorékban és közösen nevelik fel a legújabb ivadékokat. Hogy a zord telet átvészeljék, összefognak, mindannyian egy hatalmas éléskamrába gyűjtögetnek. Az utódok általában akkor hagyják el otthonukat, ha készek saját családot alapítani, ám ritka esetekben ez is a szülői fészekben történik meg.

Jogos tehát a felvetés, vajon fogságban is tarthatók-e csoportosan. Sokak támogatják a törpehörcsögök együtt tartását, míg mások erélyesen tiltják azt. A kérdésre azonban sem az igen, sem a nem nem megfelelő válasz.

A vadonban azért kivitelezhető a békés együttélés, mert a pároknak, illetve családoknak több négyzetméter áll rendelkezésükre, valamint stressz-szituáció esetén az adott egyed bármikor továbbállhat vagy ha önszántából nem megy el, száműzetésre kerülhet. 

Otthonunkban sem elegendő hely nem áll rendelkezésünkre, sem a lehetőség nem adatik meg, hogy az állat maga döntse el, mikor távozik a fészekből. Az ember maga határozza meg, hány főnek mekkora helyet biztosít, rajtunk múlik, sikerül-e időben észrevennünk az esetleges stresszhelyzetet, ezáltal minden lehetséges következményért, sérülésekért vagy akár halálért, kizárólag mi magunk vagyunk felelősek. 

 

dzsungáriai törpehörcsög a természetben társas állat, két ellentétes nemű egyed között felettébb harmonikus kapcsolat alakul ki. A pár közösen fészket épít, hogy abban együtt felneveljék utódaikat. Szeretetteljesen gondozzák őket, eleséget visznek nekik, majd megtanítják, melyek a különösen ízletes, fontos táplálékok. Ezután az alapvető cselekedetek nyomatékosítása következik: ásás, tisztálkodás, fészeképítés a következő generáció számára. 

Egy bizonyos kor után feszültség figyelhető meg, ami többnyire az apának köszönhető - el akarja űzni csemetéit. Más esetben azonban mindannyian még akár hosszú hónapokon át békésen élnek együtt. Ez utóbbi állapot rendszerint akkor áll fenn, ha időközben az anyaállat ismét fedezve lett. Olykor néhány különösen szociális vonalú testvér is hosszú ideig jól megfér egymás mellett, ami általában azzal van összefüggésben, korábban hány generáció nőtt fel együtt egy fészekben. 

A dzsungáriai törephörcsög - mint minden hörcsögfajta - erősen területvédő állat, a betolakodókat minden esetben rendkívül agresszívan kezeli, legyen szó ismeretlen fajtársról vagy a fészket már korábban elhagyó, visszatérő csaldátagról.

Következtetésképpen az idegen, egynemű egyedek összeférhetetlenek, csupán az ellentétes nemű párok élnek többnyire zökkenőmentesen együtt, a jól szocializált testvérek kérdéses ideig tűrik meg egymás társaságát.

Tarthatunk-e akkor testvéreket vagy ellenetétes nemű párokat együtt? Nem javasolt. 
Hogy a számtalan vérfertőzött utódot elkerüljük, testvérek közül kizárólag az egyneműek jöhetnének szóba. Közülük néhányak már az első napokban harcba szállnak, míg mások kezdetektől idilli hangulatot festenek. Az első esetben természetes, hogy rögtön szétválasztjuk őket, mielőtt még nagyobb baj történhetne. Az igazi gondot a második eset jelenti. A legfőbb probléma és rengeteg hörcsög veszte, hogy territoriális létük gyakran csak hetek, hónapok múltán mutatkozik meg. Hosszú ideig harmonikusan élnek együtt, majd egyik percről a másikra kifordulnak önmagukból, verekedésbe kezdenek, ami akár végzetes is lehet, mert nem tudnak elmenekülni és új lakhelyet keresni, mint a vadonban.

Az ellenkező nemű dzsungáriai törpehörcsögpár képes a kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítására, ennek ellenére ez az opció sem ajánlott hobbi célból való tartás esetén, ugyanis nagyon rövid időn belül mérhetetlenül elszaporodnak. A természetben ez nem okoz problémát, mert zsákmányállat lévén csak ily módon nem fenyegeti őket kihalás, ám otthonunban csaknem lehetetlen ennyi jószágnak megfelelő körülményeket biztosítani vagy új, felelősségteljes gazdát találni. Ezenkívül az állandó ellés jócskán rövidíti az élettartamot, ami kiskedvenc esetén nem szerencsés.
Mindezek tekintetében a dzsungáriai törpehörcsögöt a kizárólag egyedül tartható hörcsögfajták közé soroljuk, s mint minden fajta, társ nélkül is teljes, boldog életet élhet, nem érzi magát magányosnak. 

 

roborovszki törpehörcsög természetes körülmények között, a dzsungáriaihoz hasonlóan, szoros kapcsolatban él családjával. Elsősorban itt is az ellentétes nemű párok között alakul ki teljes összhang, de sok esetben több generáció is békességben él együtt.

A természetes hörcsögösztön, a területvédés, persze ennél a fajtánál is megfigyelhető, így az idegen egyedekre meglehetősen agresszívan reagálnak. Ebből kifolyólag a nem egy alomba tartozó példányokat összeereszteni tilos. Az egyneműek találkozása rendkívül csúnya véget érhet, ha pedig ellentétes neműek, az állandó utódokhoz vezet, ami nemhogy csak az anyaállat életét veszélyezteti, de ennyi poronty számára optimális jövőt biztosítani esélytelen.
S mi van az egy alomból való, azonos nemű állatokkal? Mivel a roborovszki törpehörcsög a vadonban legtöbb hörcsögtársánál némileg szociálisabb életet él, sokak próbálkoznak az egynemű testvérek együttartásával több-kevesebb sikerrel. Gyakran hosszútávon is jól működik és a pár vagy csoport életük végéig harmonikusan él együtt, ám nem ritka az sem, ha kudarcba fullad. Számos esetben a csapat egy tagja kiszorul, ez a tag általában a leggyengébb egyed - és valaki mindig a leggyengébb lesz. Mivel a kirekesztett fél fogságban nem menekülhet el, az esetek többségében komoly sérüléseket szenved vagy elpusztul. Olykor egy tag nyomtalanul eltűnik. Nem, nem szökött meg. Szőröstül-bőröstül felfalták. Ennek okán a roborovszki törpehörcsögök társsal való együtt tartása nem ajánlott, csak sok éves tapasztalattal rendelkező, hozzáértő személyeknek, tenyésztőknek lehet érdemes megpróbálkozni vele. 

 

campbell törpehörcsög természetes életmódját tekintve rendkívül szociális állat. Két ellentétes nemű egyed egymásra talál, párt alkot, közösen elkészíti a családi fészket, melyben aztán később gondosan felneveli sarjait. Az ifjoncok ivarérés után gyakran elhagyják otthonukat, más esetben azonban alárendelik magukat szüleiknek és segítenek a következő generáció felnevelésében. Az így kialakult csoportokban kizárólag a két vezérállat nemz utódokat mindaddig, míg az anya képes rá. Amennyiben az megbetegszik vagy elpusztul, egy másik nőstény veszi át a helyét. Rendszerint ez az a pont, mikor a korábbi generációk elhagyják a kotorékot és eleget tesznek saját fajfenntartó ösztöneiknek. 

A campbell törpehörcsög szociális léte fogságban is megmutatkozik, párban vagy csoportban tartása kellő tapasztalattal lehetséges. Mint minden hörcsögfajnál, itt is gyakran megjelenik az agresszió a betolakodókkal szemben, ezért érdemes az együttartani kívánt példányokat egy alomból, illetve egy családból kiválasztani. Ezek minden esetben egyneműek legyenek, különben nagyon hamar módfelett elszaporodnak, minden porontynak ideális környezetet kialakítani vagy szerető otthont találni pedig csaknem lehetetlen feladat. A békés együttélésre persze nincs garancia. A vadonban - a fajfenntartás végett - egynemű közösségek nincsenek, ezek természetellenesek és sok esetben problémákhoz vezetnek, olykor szét kell választanunk a csapatot.

 

kínai csíkos törpehörcsög életkörülményeiről meglehetősen kevés tanulmány készült. Feltehetően a dzsungáriai törpehörcsögökhöz hasonlóan élnek, azaz az ellentétes nemű egyedek párt alkotnak és utódaikat közösen nevelik fel, habár egyes kutatások szerint a hím párzás után azonnal továbbáll. Az ivadékok, mikor már képesek megállni saját lábukon, elhagyják a fészket.

Mivel a kínai csíkos törpehörcsög fajtársaihoz való viszonya nagyon sok esetben rendkívül agresszív, súlyos verekedéssel, akár halállal végződhet - legyen szó idegen állatról, szülőről, testvérről, azonos vagy ellentétes nemű egyedről - kizárólag egyedül tartható, a kiegyensúlyozott élethez nincs szüksége társra.

 

A szíriai aranyhörcsög, a legtöbb törpehörcsöggel ellentétben, a vadonban csupán a párzás idejére keresi fel fajtársa társaságát, s miután megfogantak a babák, a hím már távozik is. Az anya egyedül, gondosan felneveli a kezdetekkor magatehetetlen kicsinyeit. Az újszülött hörcsögök roppant gyorsan fejlődnek, ennek köszönhetően alig 4 hetes korukban már képesek az önálló életre, így hamarosan elhagyják a fészket és többé nem térnek vissza oda. 

Az aranyhörcsög, legyen szó hímről vagy nőstényről, hihetetlen módon védelmezi területét, meglehetősen agresszív minden betolakódóval szemben - saját fajtársát sem kíméli. Természetes körülmények között teljesen kizárt, hogy két vagy több példány harmonikusan együtt éljen. Sem a szülők, sem a testvérek nem viselik el egymást, még abban az esetben is vérre menő harcot vívnak, ha egy utód tér vissza a szülőfészekbe. Ez a területvédő ösztön a fogságban tartott aranyhörcsögök esetében sem enyhült, ivarérés után még az egy alomból való állatok is csaknem minden esetben verekedésbe kezdenek, s mivel az alulmaradó fél nem menekülhet el, rendkívül súlyos, akár végzetes sérüléseket szenvedhet. Olykor azonban tapasztalhatjuk, hogy néhány egyed egészen jól alkalmazkodik társához, ám az együttélés még ekkor is stresszt okoz, az összhang általában csak
ideig-óráig tart és az akár hosszú hónapokon át tartó béke pillanatok alatt tragikus véget
érhet
. Mindezek fényében tehát a szíriai aranyhörcsög kizárólag egyedül tartható, nincs
szüksége társaságra a boldog élethez.

A hörcsögök társas tartása

gallery/5eb197621bd5bfac0a58f6eb02a45136_520x290
gallery/3f661d1399f806aea38cf8300df52769_350x140